A hun királyról

Attiláról (vagy Atilláról) az interneten rengeteg információt találunk, egymásnak ellentmondó állításokat és azok cáfolatait. Lakhelyét, sírját több település is magáénak vallja, és amíg megdönthetetlen bizonyíték nincs, bármelyik igaz lehet.

Ez a honlap azért készült, mert mi itt Dombegyházon, Békés megyében, Aradtól 20 km-re úgy hisszük, a környékünkön van Attila sírhelye, koporsója, itt nyugszik Attila. Ezt az állítást megerősíteni és cáfolni is lehet, valamint véleményt lehet nyilvánítani a honismereti egyesület facebook csoportjában.

A 370-es években a hunok elindultak nyugatra, a Kárpát-medence felé. 424-ben Ruga hun király áttette birodalma székhelyét a Tiszántúlra, a Körösöktől délre eső területre. Innen indultak a hunok Itáliába, majd Ruga halála után Buda lett e vidék ura. Buda halála után Attila átköltözött a Tisza-Maros-Körös által határolt területre.
Attila apja Mundzukus, magyarul Bendeguz, testvére Bléda, magyarul Buda. Attilának három fia született Rékától, de más asszonyoktól - Priscos szerint - annyi, hogy valóságos nemzetet képeztek a hunokon belül. 449-ben (más forrás szerint 448-ban) Theodosius császár követséget küldött Attilához, s köztük volt Priscus rétor is. Attila vendégül látta a követeket, akik megbízást kaptak Attila megöletésére, Edekon hun követ személyében. Edekon azonban maga árulta el a tervet Attilának, aki végül is megbékélt Theodosius császárral. A császár halála után a bizánci császárság Marcianusra szállt, a nyugat-római császár Valentinianus volt, akikhez követeket küldött Attila.

K: Mit kívánt tőlük ? (Attila)
F: Marcianustól adót, Valentinianustól pedig Honoria nevű húgát, birodalmának fele részével.
K: Bételjesítették-e kívánságát a császárok?
F: Egyik sem. : Marcianust azt felelte, hogy ő adót nem fizet, mert nem jobbágya. Ajándékkal tiszteli, ha otthon ül, ha pedig fegyverhez fog, ő is ellene fegyvert köt. Valentinianus az izente, hogy Honoriát férjhez adta, a birodalom pedig férfiakat, nem asszonyt illet.

Leó pápa
Wilhelm von Kaulbach: A hun csata

451-ben Attila sereget gyűjtött, és hadjáratra indult. A Duna mentén Gallia felé vonult, s lerombolta a régi városok egész sorát. Miután átkelt a Rajnán, Párisnak indult, melyet azonban nem sikerült bevennie. Aetius római fővezérrel - aki a gótokat és franciákat hívta segítségül - a katalauni síkságon csaptak össze.

K: Melyik részre hajlott a győzelem?
F: Bizonytalan, az bizonyos, hogy Attila hagyta el elsőbben az ütközetnek helyét.

Annyi bizonyos, hogy a két részről 200 ezer halott volt, köztük Theodoricus, gót király.
A catalaunumi csatát a népek csatájának is nevezik, nem véletlenül. A római légiókat a vizigótok, az alánok, a burgundok, és a száli frankok is támogatták. Atilla szövetségesei a keleti gótok, a gepidák, a rajnai frankok, jászok és még számtalan kisebb törzs voltak. Atilla a nagy csata előtt jósoltatott sámánjaival. Amikor a nagy csata elkezdődött, zuhogni kezdett az eső, és a vértől vöröslő buborékos víz rossz jel volt. Tartós eső, rossz látási viszonyok, kiáradt patak nehezítették a harcot. Atilla maga is megsebesült, s a hunok ezután hazafelé vették az útirányt.
Az Arvisura szerint a csatát a hunok azért nem nyerték meg, mert a győzelemhez kevés volt az emberük, vagyis "hiányzott az öt tyumen lovas, amelyik a csatát a hunok javára döntötte volna el".
A következő évben Attila a rómaiak ellen indult hadával, Olaszország felé vette az irányt. Megszállta Aquiléja városát, amelynek lakói csellel próbáltak védekezni. Éjjel faképeket állítottak katonák helyet a kőfalakra, de ezekre a madarak rászálltak, így a hunok rájöttek a csalárdságra.


Atilla Aquileiát ostromolja - a Képes Krónika miniatúrája

K: Mi lett kimenetele Aquiléja városának?
F: Igen siralmas, mert Attila látván, hogy egy gólya fiait a városból kivinné, ezt jó jelnek magyarázta katonái előtt, és azokat újabb ostromra felindította, kik is a városra rohanván, azt megvették, abban szörnyű dúlást, öldöklést tettenek, és földig lerontották.

Attila most már Róma felé igyekezett. Leó pápa papjaival elébe ment, és rávette a hunt, hogy seregével térjen vissza Pannóniába.
Attila 454-ben Hildegunda francia királylánnyal tartott menyegzője napján halt meg. Különféle teóriák születtek arra, hogy hogyan zajlott Attila temetése, hol van a sírhelye, miből készült a koporsója.
Halála után a hunok hatalma hanyatlani kezdett. Attila fiai egymással, majd a meghódolt fejedelmekkel harcoltak. Az Ardericus gepida királlyal folytatott ütközetben elesett a legidősebb fiú, Ellák. A másik két fiú a Pontus tengere mellé húzódott vissza. Később Dengisicset is megölték. Irnák a Tanais vize mellett telepedett le.


Raffaello: Leo pápa és Attila találkozása