Sírszentelés

Szerző: kevi     Témakör: Aktuális

A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.

2013. szeptember 7-én egyesületünk MATUZ BÁLINT tanító, iskolaigazgató újraállított sírjának ünnepélyes felszentelésére ünnepséget rendezett a dombegyházi temetőben. Az ünnepségen elhangzott gondolatok alább olvashatók.

“Tisztelettel köszöntök minden kedves vendéget. Felemelő érzés itt állni, annál a síremléknél, amelyet mi, közösen állíttattunk újra egy köztiszteletben álló házaspár emlékére.
2012 őszén, mint a Ketskeméty Károly Honismereti Egyesület vezetője egyik kolléganőmmel, az iskola igazgatójával és néhány tanulóval a dombegyházi Balsaráti Vitus János Általános Iskolával kötött együttműködési megállapodás keretében kilátogattunk a temetőbe, és koszorút helyeztünk el dombegyházi pedagógusok sírján. Ekkor láttuk, hogy Matuz Bálint és felesége sírját mennyire megviselte az idő. Már akkor felmerült bennünk, hogy valamit tenni kellene.

Ki is volt Matuz Bálint?
Matuz Bálint 1866-ban született Nagyvarjason. Édesanyja Csík Rozália, édesapja Matuz István. A szülőknek 6 gyermeke volt, negyedikként született Bálint.
Matuz István halotti anyakönyvében „napszámos” foglalkozás van bejegyezve, ami a kor szokása szerint föld nélküli, vagy kevés földdel rendelkező embert jelent. A hat felnőtt kort megért – ki tudja hány kicsi korában elhunyt – gyermek felnevelése pusztán napszámból alig elképzelhető. Bálint taníttatása sem lehetett könnyű, de a többgyermekes családokban gyakori volt egy-két gyermeket „kitaníttatni”, ezzel mentesítve a vagyonkát az elaprózódástól és biztosítva a többi gyermek megélhetését.
Matuz Bálint középiskoláit és a tanítóképzőt Aradon végezte el. 1898-ban került Dombegyházra tanítónak, ahol több nemzedéket nevelt fel. A római katolikus egyháztanács tagja volt, majd egyik alapítója a helyi Hitelszövetkezetnek, melynek hosszú időn át könyvelője volt. A népművelés terén elért eredményeiért több ízben kitüntetést és pénzjutalmat kapott. Igazgató – tanítóként tanított Kisdombegyházon és Dombegyházon.
1898-tól 1934-ig volt igazgató. Oroszlány Jánossal együtt faiskolát hoztak létre, melynek gondozásában a tanítványok is részt vettek. Ezzel segítették a gyerekek megélhetését. Saját gyermekük nem volt, de feleségével Czimmer Vilmával több árva gyermeket felneveltek. Az árván maradt három Oroszlány testvér (László, József, Gyula) nevelőszülei voltak nejével.

A fentiek mellett a község krónikásának, a falu bölcsének, jótevőjének lehetett őt nevezni. A serdülő fiataloknak elfoglaltságot talált. Az első világháborús időszakban nem lehetett ruhát venni, „Bálint bácsi szövőgépeket szerzett, a helyi asszonyokkal szövetet készíttetett, amit fehér és sötétkék színben árusítottak, s a lakosság Matuz szövetnek nevezte el.” A szövőtanfolyamon megtanultak a lányok jó minőségű szőnyegeket készíteni. A fiúknak sportklubbot, versenyeket szervezett. A győztesek Matuz-vászonból készül sportnadrágot, úgynevezett Matuz-gatyát kaptak.
Matuz Bálint 1944-ben, felesége 1955-ben hunyt el.

2013 tavaszán a Ketskeméty Károly Honismereti Egyesület felvállalta a nagyon rossz állapotban lévő sír rendbetételével kapcsolatos teljes körű ügyintézést. A munkát siker koronázta. Hihetetlen, mennyi jó szándékú adakozó kötődik Dombegyházhoz. (Anyagilag 48-an támogatták a sír újraállíttatását.)
Köszönjük Dombegyház képviselőtestületének, hogy egyhangú szavazatával támogatta a sírhely újraváltás valamint a temető fenntartási hozzájárulás díjának elengedését, Csaba atyának és Kerék Teréziának a támogatását és közreműködését.
Az elkészült síremlék Csatlós Tamás keze munkáját dicséri.

Miután Gyenes Csaba plébános úr felszentelte a közadakozásból elkészült síremléket, a vendégek elhelyezték az emlékezés virágát!”

Az ünnepség képei

Hozzászólás

Bejelentkezés hozzászóláshoz.