Falunap a szomszédban

Szerző: kevi     Témakör: Aktuális

Immár X. alkalommal rendezték meg a romániai Szentleányfalván a falunapot, amelyen Dombegyház is képviseltette magát.

A romániai Szentleány Fakert nevű községhez tartozó, mintegy 1400 lakosú falu, amely 7 km-re északra terül el a megyeszékhely Aradtól és 2 km-re a 79-es Arad-Nagyvárad közti nemzetközi úttól. Mivel telepes falu, alig 150 éves múltra tekinthet vissza. 1853-54-ben alakult a Zaránd egyházmegye területéhez tartozó zimándi pusztán. Alapítói Csanád vármegye Dombegyház községének zsellér református lakosai, akik lelkészük, Varga István vezetésével érkeztek ide, de jöttek telepesek Nagy- Majlátról és Sarkadról is.
A falu “keresztapja” Szentleányi János, akkori adóhivatali igazgató, ugyanis a települést róla nevezték el a község viszonyainak rendezésekor. Közigazgatásilag a falu Fakerthez tartozott, de hamarosan önálló község lett saját községházával, jegyzővel, és önállóságát az1950-es évek végéig meg is tartotta, amikortól ismét Fakerthez csatolták.

A falu történetének leghitelesebb forrása a templom Aranykönyve, amelyet a gyülekezet 1884-ben indított el. Az Aranykönyv egyszerű füzet, kézírásos feljegyzésekkel 1874-től napjainkig. A mindenkori pap vezeti, a parókián található. Ebből idézünk:

“Csanád Vármegye Dombegyház községe szegény zsellér, református vallású lakosságának nagyobb része lelkészével együtt az 1853. évben felkerekedett, s jobb hazát keresni Aradmegyébe – a kir.kincstár Zimándi pusztájának ezen részére vándorolt, s itt a királyi kincstár engedélyével mint kincstári földhaszonbérlő az 1853 és 1854. években letelepült, s egy község alkotójává lett.”

Mivel a lelkész, Varga István magával vitte az anyakönyvet is, a két falu között per indult, de a szentleányiak javára dőlt el a per, mert az anyakönyv ott maradt. 1982 után állítólag Bukarestbe vitték őket. Az “őslakosok” között a következő nevek fordultak elő: Zabán, Megyesi, Seres, Gyaraki, Sütő, Nagy, Gyenge, Forrai, Hegyesi.

Rácz Károly A Zarándi Református Egyházmegye története c. munkájában ezt olvashatjuk:

“Szentleányfalva: helvéthitvallású község, alakult az egykori Zarándi egyházmegye területéhez tartozó, most (az 1870-es évek végén) magyar királyi kincstári birtokot képező Zimándi pusztán az 1854.évben, és az akkori adóhivatali igazgató Szentleányi Jánostól nyerte nevét. A lakosok leginkább Dombegyházáról, akkori lelkészök Varga Istvánnal mentek oda, de Nagy-Majlátról is többen, Sarkadról is néhányan telepedtek le ott. A község 2 ízben települt. Az első település 4 házsorból és 74 földes házszámból és 6 zsellértelepből, a második 46 földes házszámból és 12 zsellértelepből állott.”

Az eseményről a Nyugati Jelen cikket jelentetett meg.

Hozzászólás

Bejelentkezés hozzászóláshoz.